|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 17 találat | lapozás: 1-17 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fényi István 1990. március 4.Márc. 4-én Mikolán Gellért Sándor /1916-1987/ emlékműsort rendeztek, a költő verseit szavalták. Évtizedekig Mikolán élt a költő. /Farkas Elek: Tanár úr, mi készültünk! = Szamoshát (Szatmárnémeti) - szépirodalmi, művelődési folyóirat, márc., 2. sz./ A folóyirat közölte Gellért Sándor Tornác-küszöbön című versét, fényi István Gellért Sándor sírbatétele című versét és Kasztovszki Károly Gellért Sándor indulása című írását. /Szamoshát (Szatmárnémeti) - szépirodalmi, művelődési folyóirat, márc., 2. sz./1996. június 6.Fényi István Égi város című verseskötetét ismerteti Németh Júlia, a kötet a nagykárolyi Pietas Keresztény Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./1996. július 3.Nagykárolyban élt Fényi István költő, akinek negyedik kötete, az Égi város /Pietas Keresztény Egyesület, Nagykároly, 1996/ című verseskötete halála után jelent meg. A nagykárolyi hetilapban olvashatunk szeretettel írt recenziót a könyvről. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3. - III. évf. 27. sz. -felelős szerkesztő: Végh Balázs Béla/ Fényi István /Kaplony, 1919. jan. 10. - Nagykároly, 1994. szept./ a magyar irodalom tanára volt Nagykárolyban.1998. november 30.1994 óta ezres példányszámban lát napvilágot a Nagykároly és Vidéke Évkönyv. Az 1999. éviben sok érdekesség van. Az 1848-49-es szabadságharcról szóló írások mellett a nyolcvan évvel ezelőtt született halk szavú költőtanárra, Fényi Istvánra emlékeznek, továbbá Nagykároly és környéke nevezetességei kaptak helyet az évkönyvben. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 30., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Postafiók rovat/1999. május 29.Reizer Pál megyéspüspök május 28-án felszentelte Nagykárolyban a Fényi István Ifjúsági Klubot és könyvtárat. A klubot 10 millió lejes beruházással újította fel a Pietas Keresztény Kulturális Egyesület, ismertette a klub létrejöttének történetét Visnyai Csaba, az Egyesület elnöke, aki egyben a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója is. A könyvtárban az alapvető irodalmi műveket lehet olvasni, de mód van ezek kikölcsönzésére is. /Reizer Pál püspök felavatta a nagykárolyi Fényi István ifjúsági klubot és könyvtárat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 29./2000. október 22.Nagykárolyban a katolikus templom plébániaépületének Fényi Istvánról elnevezett klubtermében gyűltek össze a költő tisztelői, a város irodalomkedvelői, hogy megemlékezzenek a költő halálának hatodik évfordulójáról. Volt tanítványa, Végh Balázs Béla magyartanár, irodalomtörténész olvasta fel újabb tanulmányát Fényi István költészetéről. Az előadás után a résztvevők Fényi István Égi város című posztumusz kötetéből hallhattak verseket. /Rencz Gizella: Nagykároly költő-tanárára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./2004. szeptember 3.Szept. 26–án lesz tíz éve annak, hogy meghalt Fényi István nagykárolyi költő–tanár. Az évforduló alkalmából volt tanítványai egész napos megemlékező ünnepségsorozatot rendeznek, amelynek keretében Fényi István (addigra megjelenő) második posztumusz verseskötetének is bemutatják. A megemlékezés szervezője dr. Végh Balázs–Béla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetiben működő magyar tanítóképző főiskolájának a tanulmányi igazgatója. Ő szerkesztette Fényi István hátrahagyott verseiből álló Üzenet odaátra című kötetet. A szöveg nyomdai előkészítését egy másik volt tanítvány, Szakács Lia, a nagykárolyi Infoserviz Kft. társtulajdonosa vállalta. A szülőfaluban, Kaplonyban is készülnek az évfordulóra, ahol majd Tapody Zsuzsa, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense méltatja Fényi István költészetét. /Boros Ernő: Fényi István emléke tíz évvel a halála után is élénken él a Nagykároly környékiekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./2004. szeptember 27.Szept. 26-án, halálának 10. évfordulóján Fényi István–emléknapot tartottak Nagykárolyban és Kaplonyban. Nagykárolyban az emlékmise után a polgármesteri hivatal dísztermében Fényi István Üzenet odaátra című, most megjelent posztumusz verseskötetét mutatták be. Dr. Végh Balázs–Béla, az emléknap legfőbb szervezője elmondta: a kötet megjelenése nem csak egy–két ember érdeme. A valamikori tanítványsereg felsorakozott, hogy segítsen. A hátrahagyott versekből Németországból, Magyarországról, Nagykárolyból egyaránt érkeztek szövegek. Megkoszorúzták Fényi Istvánnak nagykárolyi sírját, ahol dr. Bura László irodalomtudós Fényi Istvánról, a katolikus költőről tartott előadást. A szülőfalu, Kaplony iskolaépületének a falán elhelyezett emléktáblán egy Fényi István idézet olvasható. Végül a nagykárolyi színházban Üzenet odaátra címmel irodalmi összeállítással adóztak a költő emlékének. /Boros Ernő: Tíz éve hunyt el Fényi István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./2004. december 24.December 19-én Magyarországon, Nyírábrányban elhunyt Schwarzkopf–Erni Mihály (írói nevén Károlyi S. Mihály). 1950–ben született, Nagykárolyban. Itt járt líceumba, ahol a költő Fényi István tanára vele is egy életre megszerettette az irodalmat. A Szatmári Hírlapban, az Utunkban, az Igaz Szóban, az Előrében, a Jóbarátban, az Új Életben, a Brassói Lapokban riportokat, elbeszéléseket, verseket, a Művelődésben mesejátékokat, az Igaz Szóban színjátékokat közölt. A Nagykárolyból időközben szintén Magyarországra települt Almási Tiborral közösen könyvet írt Gyárfás Jenő festőművészről. 1979-ben elnyerte az Igaz Szó egyfelvonásos drámapályázatának I. díját. Aztán 1979-ben bevitték a Szekuritátéra. „Kétmillió szív együtt dobog": ezért a verssoráért (amit a szekusok kétmillió erdélyi magyar szívként értelmeztek) összeverték, utána több mint tíz évig semmit sem írt. 2000 januárjában újból elővette írógépét. 1991-ben családjával Magyarországra települt. 1994-ben Idővel mérve címmel verseket és elbeszéléseket tartalmazó kötete jelent meg. 1995-ben Arany Toll-díjat kapott. 1996-ban napvilágot látott Gyermekidő című elbeszéléskötete. /Boros Ernő: Schwarzkopf Misi halálára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2006. szeptember 5.Irodalom és hagyományőrzés címmel több napos irodalmi tábor nyílt szeptember 4-én Szatmárnémetiben, a Liter Art Egyesület, a tanfelügyelőség és több civil szervezet rendezésében. Többek között Láng Gusztáv, Cs. Gyimesi Éva, Kereskényi Sándor, Kónya László, Csirák Csaba, Stier Gyula, Thoroczkay Sándor tart előadást a jobbára magyar szakos tanárokból álló táborozóknak. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő, főszervező elmondta: a találkozó elsődleges célja, választ keresni azokra a kihívásokra, amelyek a globalizációval az erdélyi magyarok számára is jelentkeznek. Ez a válasz az anyanyelvi oktatás, ezen belül a magyar nyelv és irodalom tanítási színvonalának emelése, a hagyományőrzés és a közösségi szellem erősítése. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kihelyezett karának igazgatója Fényi István /1919-1994/ nagykárolyi költő, munkásságán át bizonyította, hogy a regionális értékek is szerves részei az európai értékrendnek. Szilágyi Éva magyar irodalom tanár, a szatmári Református Gimnázium igazgatója az írástudók, a tanárok felelősségét hangsúlyozta a globalizáció negatív hatásainak kivédésében. „Tanáraink feladata, jobban mint eddig, az identitástudat erősítése.” – hangsúlyozta. /Sike Lajos: EU és az irodalmi félelmek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./2007. május 9.A Kultúra Tavasza Nagykárolyban rendezvénysorozat keretében került sor a Collegium régizene együttes 500. fellépésére. Deák Endre, a zenekar vezetője ismertetést tartott a hallgatóságnak a reneszánsz kor zenéjéről. A rendezvénysorozat a városi könyvtárban tartott könyvbemutatóval folytatódott. A könyvbemutatón hat nagykárolyiak által jegyzett verseskötetet ismertettek a közönséggel: Ármos Lórándét, Fényi Istvánét, Anton Horvathét, Gabriel Ratiuét, Sróth Ödönét, illetve az Elméleti Líceum diákjainak verseiből összeállított antológiát. /A Kultúra Tavasza Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./2008. október 29.A nagykárolyi színház bejáratánál egy névsort helyeznek el október 30-án, az elhunyt helyi kultúremberek listáját, hogy emlékezzenek rájuk. Sróth Ödön költő fog megemlékező beszédet mondani. Nagykárolyban a listán szerepelnek többek között: Bács József kórusvezető, Benedek Zoltán tanár, kutató, közíró, Birtalan Imre író, Bogáti Sándor festő, Fényi István költő, Jávor Béla író, Kaffka Margit író, költő, Károly S. Mihály író, Kricsfalussy József festő, képzőművész, Nagy László író, kutató, Pakocs Károly pap, költő, Páll Ferenc történész, Ruha István hegedűművész, érdemes művész, Nagykároly díszpolgára, Vitek Aranka zenész, zeneoktató, Vitek Károly zeneszerző, kórusvezető. Szerepelnek továbbá a művelődési ház egykori alkalmazottai, köztük Boldur Emil igazgató, Boros Lajos szaxofonos, a Castelanii zenekar vezetője, Czumbil István szólóénekes, Karácsonyi Péter Pro Urbe-díjas, a Castelanii zenekar alapítója, Keiser Melinda táncos és Marian Ferenc koreográfus. /Gyertyagyújtás a színháznál. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./2008. december 27.Kaplonyban különleges előadást tartottak karácsonykor. Felléptek a „Pikulások”, az „Anonim Caploniensis” gyermek furulya együttes, a „Trombita Kvartett”, valamint a „Musikanten Furulya Együttes”- Erik ferences testvér és Jónucz Alfonz karnagy szólóéneklésével. A színi előadások sorában versek hangzottak el, valamint egy modernebb darab, illetve egy betlehemes pásztorjáték. Előbbit a Fényi István Általános Iskola „Fintorgók” színjátszó csoportja adta elő Lászlóffy Csaba tanár vezetésével. Utóbbit Czumbil Tünde hitoktatónő tanította be a VI. osztályosoknak. /Fr. Szilveszter OFM, a kaplonyi ferences kolostor vezetője: Színi- és zenés előadás Kaplonyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./2009. január 12.Fényi István tanár-költő születésének 90. évfordulóján kezdődött az a megemlékezés-sorozat, amelyet a kaplonyi Fényi István Általános Iskola hirdetett meg. Január 10-én lett volna 90 éves, 11-én, vasárnap emlékeztek meg a szülőfalu róla elnevezett iskolájában Fényi István költőről. Vincze András iskolaigazgató üdvözlő szavai után Rózsa Piroska magyartanár, a költő volt tanítványa idézte fel az 1994-ben elhunyt Fényi István emlékét, felsorolva Fényi István életének és szakmai tevékenységének fontosabb állomásait. Albumot állítanak össze Fényi Istvánról. Rajzverseny, Fényi Istvánra emlékező előadás-sorozat, halála évfordulóján emlékünnepség fémjelzi majd a Fényi István évet. Jónucz Alfonz zenetanár megzenésített Fényi-verseket adott elő, majd megkoszorúzták a Fényi-emléktáblát. /Fodor István: Fényi Istvánra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./2009. január 19.Egykori diákjai és barátai a január 18-i, vasárnapi szentmisén és az azt követő emléktábla-avatáson tisztelegtek szeretett tanár-költőjük, Fényi István emléke előtt Nagykárolyban. A város polgármesteri hivatala, a BBTE szatmárnémeti kihelyezett tagozata és a Say Yes Alapítvány közösen márványtáblát helyezett el annak a tömbháznak a falán, ahol a nagykárolyi költő 1972-től haláláig, 1994-ig élt. A leleplezésnél a helyi katolikus énekkar rövid műsorral lépett fel. „Fényi Istvánt mélyen vallásos embernek ismerte a közösség, ezért fontosnak tartottuk eleget tenni a meghívásnak” – mondta Visnyai Csaba, a Kalazanczi József-templom karvezetője. A szervezők ötévenként szeretnének valamilyen rendezvénnyel tisztelegni Fényi István emléke előtt. Fényi István halála óta ez az emlékéhez fűződő harmadik, nagyobb szabású esemény – először öt éve, a Nagykároly melletti Kaplonyban avattak tiszteletére emléktáblát, és nevezték el róla szülőfaluja iskoláját, majd 2004-ben baráti és támogatói segítséggel Üzenet odaátra címmel egy válogatáskötete is megjelent a kolozsvári Glória Kiadó gondozásában. Az emlékezők a Szent László Közösségi Házban vers- és prózaműsoron vettek részt. /Végh Balázs: Nagykárolyi emlékezés Fényi István költőre. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./2016. január 22.Látványos zenés-táncos barangolás a Kárpát-medencébenHágókon innen és túl - Megidézett Kárpátalja című előadásával lépett fel Szatmárémetiben, a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében a budapesti Magyar Állami Népi Együttes. Dinamikus és magával ragadó produkciójuk sokak számára emlékezetes marad - a közönség tátott szájjal nézte a színpadi színes, ritmusra lépő és pördülő forgatagot. Kovács Emil Lajos festészeti kiállítását követően pénteken 19 órai kezdettel a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében folytatódott a Magyar Kultúra Hete programsorozat. A közönséget a főszervező Ady Endre Társaság elnöke, Tóth-Páll Miklós köszöntötte. A folytatásban Sárándi Annamária szavalta el Fényi István Egycsillagú égbolt című költeményét, melynek címe egyben a rendezvénysorozat mottója is. Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása. A MÁNE színpadi formában jeleníti meg a hagyományokhoz kötődő valamennyi műfajt: a historikus zenét, az autentikus népzenét és néptáncot, a dramatikus játékot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat, valamint a táncházmozgalom valamennyi kortárs művészeti értékét. A színpompás, gazdag repertoár az együttest a világ legtöbbet utazó együtteseinek rangjára emelte: hat évtizedes fennállása alatt a világ 50 országának színpadain lépett fel, és több mint 8 millió néző elismerését vívta ki. Pénteken pedig a szatmári közönséget bűvölték el, a nézők pedig állva tapsolva köszönték meg a táncosoknak és zenészeknek a remek előadát. A Magyar Állami Népi Együttes péntek esti előadásában a magyar színpadi néptáncművészet történetében rendhagyó módon egy antológia keretében mutatták be a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság. szatmar.ro 2016. február 17.Verseskötet bemutatóKedd délben a Kalazanci Szent József Római Katolikus Középiskola könyvtárában került sor Gőnyeyi Antal legújabb verseskötetének bemutatójára a nagykárolyi Kulturális és Sport Igazgatóság szervezésében. Az eseményt Mauer Emese a Városi Könyvtár munkatársa nyitotta meg, elmesélve, hogy tulajdonképpen a szerző a bemutatón is jelen lévő fia, Gőnyeyi Ernő kereste meg őket a versek kéziratával, amelyekből a későbbi verseskötetek születtek. Az esemény Gombos Panna szavalatával folytatódott, majd Lászlóffy Csaba, a kaplonyi Fényi István Általános Iskola magyartanára vette át a szót. Beszédében elmondta, hogy a szerző 2 901 verset írt élete folyamán, de ezek csak a halála után jelentek meg nyomtatásban, és csak ekkor ismerhette meg őket a közönség. A VII. kötetben megjelenő versek fő témája az emberi lét értelme, a transzcendentális világ bemutatása. Verseiben az élet nagy igazságait próbálja megfejteni, az élet nagy kérdéseit boncolgatja, mint az idő és az elmúlás. Stílusukat tekintve elégikus hangvételűek a versek, a naiv, népies költészet és a tárgyias intellektualizmus közé illeszthetőek. A bemutató kötetlen beszélgetésben folytatódott a költészetről és az irodalomról, amibe lelkesen vettek részt a jelen lévő diákok is. szatmar.ro lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
